A halál angyala

Halál Angyala

Bőrömön érzem forró leheleted,

Szemembe fúrod két szép szemed.

Meghátrálok, tudom mi kell neked,

Életemet most neked itt el kell venned.

Egyre lejjebb mész, szemeddel pásztázol,

gúnyosan kacagva rajtam átgázolsz,

Nem tudom miért nevetsz ily ádázul,

Én úgyis meghalok, hisz várnak már.

Időm lejárt, itt van vége, Te előrébb hajolsz,

Ajkad az én ajkamhoz hozzá tapad.

Ellenkezni nincsen erőm - nem akarok,

Mézédes csókod feledteti minden akaratom.

Elhúzódsz tőlem, gúnyosan rám mosolyogsz,

Majd nyakamra tér át nyelved mostoha tánca.

Megbénultan állok, erőm nincs ellenkezni,

Oly annyira jól esik finom érintésed.

Elhúzódsz tőlem, mostmár gúnyosan kacagsz - ,

S kimondod: kedves, neked mostmár menned kell,

Várnak rád, földi időd lejárt, indulj már,

Az istenért, mozdulj már - taszítasz a pokol kapujába,

Majd egy apró mozdulattal be is löksz rajta.

(2009. október 13.)

Halál téma

- Cím nélkül -

Látom a végét, igen,

Nincs kiutam innen,

Egyedül lépek, félek,

Érzem hogy még élek.

Csendben, halkan sóhajtok,

Csak egyet óhajtok...

Legyen vége már, elég,

Eltűnt minden remény.

Halálmadár az égen,

De én már nem félek.

Halkan lépek előre,

Nem futhatok előle.

Meghalt a remény, mi élt,

És vele együtt én.

Nem hiányzom senkinek,

Nem hagyhatom ennyiben.

De mégis, ki meghalt,

Halott. Vissza nem jön.

S elfelejtik hamar...

2012. január 4.

- Cím nélkül Nr. 2. -

Vörös éjben csendes lépt,

Immár kihunyt minden fény,

Könnyek törik meg a csendet,

Már semmi nem lesz rendben.

Holló száll a kies éfen,

A reménynek ím vége.

Csendben repül egy ház felé,

Fejét mostan felemelé.

Halálmadár száll a házra,

A lány szomorúságára.

Elveszi kedvesét tőle,

Csendben hull a könnye.

2011. december 14.

Ui.: Címadásban sosem voltam jó, és tudom, hogy nem a holló a halálmadár.

Őrült vagyok?!

- Cím nélkül -

Vezeklünk bűnökért,

Gyötrelmes életért,

Fájdalmas gyönyörért,

Kicsorduló könnyekért.

Gyötrődünk kínokért,

Elhullott szerettekért,

Szívbemaró érzésekért,

Kínzó félelemért!

Bánkódunk a régmúltért,

Egyre kevesebb értelemért,

Fájdalmas családunkért,

Kell ez a parádé?!

Öld meg magad, az kell,

Neked ez a lét szükséges!

"Meghalok ma éjjel" - mondod,

De életed ki nem oltod!

Papolsz arról, milyen szar,

Nem is tudod, mi az igazi baj.

Azt hiszed egyedül vagy, de nem,

Pusztulj, az isten verjen meg!

Enyhén brutális vers...

Árny

Sötét éjben árny oson,

Csenden csókját ellopom.

Vérben úszunk, ez mámor!

Könnyem pereg, mint zápor...

Torkom véres, könny potyog,

Kedvesem egyre csak morog.

Vére csorog, iszom azt én,

Sötét éjben járó lény...

Bemutatkozás

Sziasztok

Ismerős lehetek, a másik blogomról: www.lelekszilank-armina.blogspot.com

Ez a blog a verseim, novelláim, és különböző életszemléleti dolgaim hivatott bemutatni, remélem el fogja nyerni pár ember tetszését. :)