Halál Angyala
Bőrömön érzem forró leheleted,
Szemembe fúrod két szép szemed.
Meghátrálok, tudom mi kell neked,
Életemet most neked itt el kell venned.
Egyre lejjebb mész, szemeddel pásztázol,
gúnyosan kacagva rajtam átgázolsz,
Nem tudom miért nevetsz ily ádázul,
Én úgyis meghalok, hisz várnak már.
Időm lejárt, itt van vége, Te előrébb hajolsz,
Ajkad az én ajkamhoz hozzá tapad.
Ellenkezni nincsen erőm - nem akarok,
Mézédes csókod feledteti minden akaratom.
Elhúzódsz tőlem, gúnyosan rám mosolyogsz,
Majd nyakamra tér át nyelved mostoha tánca.
Megbénultan állok, erőm nincs ellenkezni,
Oly annyira jól esik finom érintésed.
Elhúzódsz tőlem, mostmár gúnyosan kacagsz - ,
S kimondod: kedves, neked mostmár menned kell,
Várnak rád, földi időd lejárt, indulj már,
Az istenért, mozdulj már - taszítasz a pokol kapujába,
Majd egy apró mozdulattal be is löksz rajta.
(2009. október 13.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése